Bulgária 2010

Gasztronómia

Mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi finomságokat, amelyek joghurtot, sajtot, bárányt, halat és sok-sok zöldséget tartalmaznak. A levesek közül legjellegzetesebb a *csorba*, amely tulajdonképpen egy joghurtos, tojásos csirkeleves. A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse roston sült kolbászkái ugyanolyan közeli rokonai a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, mint a bolgár kjufte fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsái a török kaftának. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás vegyes salátának, a sültpaprika-salátának, a sült padlizsánból készülő ételeknek. Az ínyencek ne hagyják ki a rószaszirupot, mely úgy készül, hogy a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik. Az étkezés befejezése Bulgáriában is a feketekávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos törökkávét.

A bolgár népszokások a tavasz kezdetéhez kötődnek.

Február 14.: Trifon zarezan
A szőlőtőkék tavaszi metszésének a kezdetét jelenti ez az ünnep. A kimetszés után a szőlőtőkét bepermetezik borral, ezzel biztosítsák az egészséges és bő termést.

Március 1.: Baba Marta ünnepe
A tavasz kezdetének ünnepe. Ekkor mindenki megajándékozza a szeretteit, családtagjait, barátait, a Martenicával. A fehér és vörös gyapjúfonálból font, szőtt, sodort Martenica a hiedelem szerint reménységet, egészséget és szerencsét hoz.” Cestito baba Marta! Da si ziva I zdrava!“- kívánsággal adják át egymásnak az emberek, ami annyit jelent, hogy „Minden jót kívánok Márta Anyó! Légy boldog és egészséges!” Kézre, csuklóra kötve, avagy a ruhára, kabátra feltűzve addig kell viselni, ameddig a tavasz első hírnökét- a fecskét vagy a gólyát esetleg egy kizöldellő fát meg nem lát az ember. Ekkor a martenicát fel kell kötözni a legközelebb eső gyümölcsfára.

Kukeri: a Húsvét időpontjával változó ünnep
Ez az álarcos ünnepség kicsit hasonló a mi Busójárásunkhoz. A nagyböjt előtti vasárnapon a Gonoszt távoltartó ünnep. A férfiak hatalmas és csodálatos tollakkal díszített maszkokat viselnek, melyek állatokat imitálnak. A derékszíjaikra kolompokat, harangokat kötnek, így tánc közben óriási zajt csapnak, ezzel űzik el a gonosz szellemeket és a telet.

Május 21.: Nestinarski /parázs/ tánc
Szent Konstantin és Elena napján, főleg a déli, Sztrandzsa hegyi falvakban ünneplik. Ez a tánc a régi pogány szokások és az ortodox vallási hagyomány elegyeként jött létre. A nestinarok mezítláb táncolnak a parázson, anélkül, hogy a talpuk megégne! A falu népe nagy tüzet rak a főtéren. Amikor a tűz már leégett, a parázs izzik, ezt egy keresztet formálva rakják szét, majd egy kört rajzolnak az izzó parázsból. Ekkor dobszó mellett fehér ruhába öltözött férfiak /nestinarstvo/ és nők /nestinarka/ besétálnak a még izzó parázsba. Kezükben szentképeket, vagy ikonokat tartanak, és mezítláb táncolnak a parázson! Hagyomány, hogy fiatal asszonyokat vagy gyermekeket átvisznek a parázson, hogy egészségesek legyenek! A parázstánc titkát féltve őrzik a Sztrandzsa hegy lakói, a rejtély megfejthetetlen, pedig előfordult már hogy egy-két turista is megpróbálta a parázstáncot, és nem sérült meg!

Vallások
A bolgárok többsége görög-keleti vallású. A görögkeleti vallás, 1054-ben vált el a katolikustól. A keleti egyház neve ortodox. A bolgár egyház 1908-ban vált önálló egyházzá. A lakosság 83,8%-a bolgár ortodox vallású. A templomaik jellegzetes építészei formát képviselnek, a templombelsőben különleges az ikonosztáz /Ikon fal/. Az egyházi személyek öltözete többnyire sötét csuha, szakállt viselnek.

Ünnepek, fesztiválok

A bolgár (cirill) ABC