Gazdaság

Gazdasága: agrár-ipari ország. Bulgária 1996-1997-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (például a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.
•    A nemzeti valuta a leva.
•    GNP: 12,6 milliárd USD.
•    A GMP/fő adatai: 1560 USD. A GDP szektoriális megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 29%, szolgáltatás 58%.
Mezőgazdaság
Bulgária nagymúltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.
Mezőgazdasági termékei:
•    Észak-Bolgár-tábla: búza, kukorica, napraforgó, a domboldalakon szőlő, gyümölcsfák
•    Balkán-hegység: juh-, kecske-, és kisebb mértékben szarvasmarha, a medencékben rózsakertészetek
•    Marica-alföld: öntözéses gazdálkodás, gyapot, rizs, korai zöldségfélék, gyümölcsösök, szőlők
•    Rodope, Sztruma-völgy: dohány.